A szülők gyermeküknek mindig a legjobbat akarják. Azt, hogy mi a jó neki, sok kultúrában nem a szülő, hanem a vallás, a szokások, a hagyományok döntik el. Nyugati keresztény kultúránkban a csecsemőket vagy akár a kisebb-nagyobb gyermekeket többnyire megkeresztelik.
A vallásos közegekben vannak más rítusok is a későbbiekben, de a keresztelő sok esetben ott is szokás még, ahol igazából nem is járnak templomba a szülők. A gyermekszületés kapcsán nálunk megszokott még a tejfakasztó buli, ahol tulajdonképpen iszogatás folyik.
Ez alapjában véve férfiak összejövetele, amit az újdonsült apuka szervez meg utódja megszületésének tiszteletére, illetve azért, hogy az édesanyának legyen elég teje, amivel táplálhatja kicsinyét.
Ebben nincs semmi különleges, semmi borzasztó, viszont vannak a világon olyan helyek és közösségek, ahol számunkra idegen és akár elképesztő dolgokat művelnek. A gyermekszületés szokatlan rítusait a Wanderers cikkéből is megismerhetjük.
Miért fontosak a rituálék az életünkben?
A rítusok, a babonák mind arra hivatottak, hogy elősegítsék azt, hogy szándékaink testet öltsenek. Amikor összpontosítunk ezekre a cselekedetekre, akkor kapcsolatot teremtünk az elménk, a szívünk és a testünk között. Ez lehetőséget ad arra, hogy minél nagyobb potenciált hozzunk ki a rituáléból.
Tudat alatt elhisszük, hogy képesek vagyunk kontrollálni a dolgokat, így amikor elvégzünk egy rítust, és esetleg később azt fedezzük fel, hogy az elűzött dolog mégis jelen van, akkor eszünkbe jut, hogy igazából nincs helye az életünkben, hiszen már megszüntettük.
A pszichoterápiában is ezért alkalmaznak gyakran bizonyos szertartásokat. Hasonlóan hatnak, mint a placebo, azaz a hatóanyag nélküli kapszula. A babona egyesek szerint lehet a szorongás, a feszültség elhárítása és levezetése is. Mindenesetre biztonságérzetet nyújt azoknak, akik hisznek benne.
Balin nagy a jelentősége a szertartásoknak
A balinéz kultúra különlegességeiről is híres, hiszen az itt élő emberek mindennapjait átszeli a vallás, a különböző tradíciók és rítusok elvégzése. Nincs ez másként a gyermekszületés esetében sem, hiszen ők is arra vágynak, hogy gyermekeik minél boldogabbak legyenek, valamint biztonságban és egészségesen élhessenek.
A balinézek hiedelme szerint négy idősebb testvére van az újszülöttnek: a vér, a köldökzsinór, a magzatvíz és a méhlepény. Ez utóbbi születésére különös megbecsüléssel tekintenek. Összekeverik földdel, vérrel és magzatvízzel, amit aztán banánlevélbe, majd sárga kókuszdióhéjba csomagolnak. Ezt követően a lakóház lépcsője alá elássák, a fiú gyermekét a jobb, míg a lányét a bal oldalra.
Furcsa szokások Balin
Az újszülött pontosan 105 napig nem érintkezhet a földdel, a szülei, a testvérei, illetve egyéb rokonai hordozzák ez alatt az idő alatt. Majd összegyűlik a rokonság, amikor letelik a 105 nap tilalom, és megtartják a gyermek életének első nagy ünnepét, a nyambutant. Brahman papot hívnak, aki szentelt vízzel tisztítja meg a gyermeket, a családot és a lakóhelyüket.
Kép forrása: Pixabay.com
Hirdetés (X)
